Jimin "Csúnya beszédért büntetés jár"

Park Jimin ( Mr.Park\ Oppa)

Ri Yoon Sun ( Yooni\Diák)

Kim Tanárnő

Gyűlölködő picsa, mely minden suliban megtalálható (diák)

Yooni édesanyja

 Már másod éves vagyok a középiskolában, és rá kellett ébrednem, hogy a felső nem egy könnyű. Főleg, ha nincsenek olyanok, akik mellett meglehetsz.

 Ez sajnos a viselkedésemre is kihatott. Édesanyám szerint úgy káromkodom, mint egy kocsis a zsúfolt úton. Tudom, hogy igaza van, de néha ki kell adnom magamból. 

 Szüleim kérdezték az osztályfőnökömet, hogy esetleg nincsenek-e bajok az iskolában, amiről ők esetleg nem tudnának. Nem mindig szoktam elmondani otthon mindent. 

 Az osztályfőnököm semmi ilyet nem tapasztalt. Átlagos lány vagyok, átlagos jegyekkel, jó szorgalommal és kitűnő magatartással. Viszont előszökött ott is fordulni, hogy néha-néha kicsusszan egy-egy csúnya beszéd a számon úgy, hogy észre sem veszem. 

 Kim tanárnő megnyugtatta szüleimet, hogy van egy tanácsadója az iskolának. Igaz, ez évben jött, de már is csodákat tett néhány gyerekkel. 

 A könyveimet pakoltam ki a következő órára, amikor nagy sóhajokra vagyok figyelmes. Már tudtam, hogy csak Mr.Park Jimin, aki az iskola tanácsadója. 

 Bevallóm, tényleg helyes volt, azzal a szemüveggel, vöröses hajával, fehér ingjével, és fekete nyakkendővével. Félmosoly ült arcán. Az igazgatóiba igyekezett nagy sebességgel. Sajnos akkorával, hogy nekem jött véletlen. 

- Annyira sajnálom! - kezdte összeszedegetni a lapokat a földről. Táskámat egyik vállamra feltéve segítettem neki. 

- Én nem néztem oda. - próbáltam menteni a helyzetet. Látszott az arcán, hogy ijedt volt, és félt. - Próbák elé állítják? 

- Tessék? - nézett fel egy pillanatra rám. 

- Öhm...sajnálom. Én..én csak láttam, hogy...ijedt és gondoltam kis poént vetek be. - hajtottam le fejem, majd felvettem az utolsó lapot is a földről. Fujtatott orrával, elmosolyodott. 

- Köszönöm szépén..öhm... - álltunk fel. 

- Yoon...Yoon vagyok, Mr.Park. 

- Igaz. Sajnálom. Köszönöm, hogy segítettél, most pedig menj órára. Jó tanulást! - köszönt el tőlem. Mosolyogva utána néztem, ahogy a sok papírt vitte kezeibe. Ilyen helyzetekben, mint minden lány én sem bírtam ki, hogy ne nézzem végig őt. Széles vállak, izmos hát és comb, és kerek hátsó. 

- Mit nézel te a pasim után?! - lökött el az iskola nagyszájú pláza picsája. - Jimin Oppa az enyém, megértetted?! - Jimin Oppa? 

 Hangtalanul bólogattam, nagyot nyelve, hisz ott voltak barátnői is. Még utoljára megpróbált rám ijeszteni. Megemelte kezét, majd nevetve elmentek. 

- Hah...miért mindig én? 

 Beballagtam órára, és mint mindig hátul foglaltam helyet, ablak mellett. Földrajz tz-t írtunk. Soha nem szeretett engem ez a tanár. 

 Elővettem a tollaimat, mire hirtelen (mint egy kutyának) levágja elém a tz füzetet. Mintha azt sugalá "Neh bazdmeg! Csináld!". Ideges lettem, de próbáltam megnyugtatni magam. Arra gondoltam, hogy ez az utolsó órám és ez után mehetek haza. Ezzel az öztönzéssel neki is álltam. Hiába a földrajz nem tartozik a kedvenceim közé. Mindenki más azt mondja, imádja meg könnyű. Nekem valahogy soha nem tetszett. 

 Óra végén legszívesebben én is úgy levágtam volna Tanárúr elé a dolgozatom, mint ahogy ő elém, de nem akartam ennyire neveletlennek mutatkozni. Elég ha minden nap hallgatja, ahogy másokat osztok ki elég csúnyán. 

 Ahogy kiléptem a teremből a megváltást vártam, a varázst, hogy végre vége, de nem ez jött. Csak Osztályfőnököm, aki azt mondta, menjek le vele. 

Jaj istenem! Megint, mit csináltam? - gondoltam magamban. 

 Mr. Park irodája elé kísért. Majd leültetett az előtte lévő padra. Még is mit akar tőlem Mr. Park? Benyitott és bement. 

 Később, együtt jöttek ki. 

- Yoon. Egy órára, vagy fél órára bent kellene még maradnod. Anyukád kérése. - szólalt meg Kim tanárnő. Sóhajtottam, majd bementem Jimin-nel az irodájába. 

 Leült a gépe elé, és valami után kutakodni kezdett. Közben én helyet foglaltam az asztal előtti széken.

- Igen..Ri Min Jee, Óh! Ri Yoon Sun, meg is vagyunk. Trágár beszéd, iskolán kívüli verekedés, sokszori mérgesség. Ez viszont nem jó. - nézett rám. Egy darabig farkasszemet néztem vele, végül már nem bírtam és a földet kezdtem pásztázni. Odahúzott elém egy széket. Feltolta fejem, hogy íriszeibe tudjak nézni. - Mióta vannak ezek? 

- Mióta feljöttem ide... - adtam választ kérdésére. 

- Ühüm...Yoon, ideges vagy most is? 

- Csak egy picit. 

- Amiért nem tudtál haza menni, igaz? - nevette el magát. 

- Hát...Igen! Valahogy úgy...- mosolyogtam lányos zavaromban. 

- Jól van, semmi baj. Elmondod nekem miért beszélsz csúnyán? Anyukád szerint úgy beszélsz- 

- Úgy beszélek, mint egy kocsis, tudom. - hajtottam le a fejem ismét. 

- Miért beszélsz, így? Egy ilyen szép lánynak, mint te, mi oka van arra, hogy így beszéljen? - simogatta meg arcom. - Olyan kis cuki ez a piros arc! Kit akarsz elvarázsolni ezzel a sok pirosítóval? 

- Nincs rajtam pirosító, Mr. Park. Ez a természetes szinem. - mosolyogtam rá. 

- Tényleg? - lepődött meg édesen. - Nagyon aranyos! Na, de most nem ezért vagyunk itt. 

- Őszintén nem tudom. Csak jól esik néha kimondani, amit gondolok az illetőről. Tudom, hogy ez nem helyes. Tudom, hogy ezzel a saját jó híremet rontom le. Nyilván ezért sincsenek barátaim. 

- Ezt, hogy érted? Pedig szoktalak látni beszélgetni a lányokkal. 

- Azok csak...kellék barátok. Ha szükségem van rá, hogy beszélgessek, hogy elmondjam valakinek akármilyen titkomat...olyan egy sincs...Nincsenek barátaim mióta 6.-os voltam. 

- 6.-ban? Elmesélnéd mi történt? - vett kezébe tollat és papírt. 

- Csodálatos napra ébredtem. Az egész napom mosolygással telt, míg el nem érkezett a délután. Volt az egyik csoport és a másik. Veszekedtek...És én...Nekem mindkét oldalon voltak barátaim és egyszerűen nem álltam sehová. Sehová. Ezért én voltam az új célpont. Hónapokig nem szólt hozzám senki az osztályból. Ebédeléskor egyedül ültem, ha kint voltunk az udvaron egyedül ültem szintén egy padon zenét hallgatva. Reggel mikor beértem a suliba egyből elküdtek az anyámba. Egyből elküldtek maguktól. - kezdtem sírni. - Gyenge voltam. Egyedül voltam és senki sem segített...Senki...

 Jimin egyből megölelt, óvatosan megtörölte szemeim. 

- Jól van. Add ki magadból. Sírj csak...

 Szintén magamhoz öleltem, éreztem bódító illatát. 

- Gyenge vagyok...

- Nem vagy az! Erős lány vagy! Jól van, semmi baj. Mára elég lesz, rendben? 

- Neh! Kérem, még nem akarok haza menni! Feldagadt szemekkel. 

- A szüleid úgy is megtudják mi történt itt. 

- Kérem! - néztem fel rá. Valószínűleg megesett rajtam a szíve, hisz még rátolt inkább még egy órát. 

- És 3 éves korom óta Star Wars rajongó vagyok. 

- Ilyennel sem sokat találkozni. - nevetett. 

- De én már olyan sokat meséltem magamról. Most meséljen maga. 

- Jaj kérlek. Tegezz nyugodtan. Most úgy sem hallja senki sem. Hívj Jimin-nek. 

- Rendben. 

- Mesélek magamról, de először meséld el, hogy miért nem tudsz beilleszkedni az osztály közösségedbe? Nem először láttam már, hogy fellöknek, csúfolnak. 

- Öhm...tudja...Már minden lány osztálytársam él nemi életet...öhm...- vakartam meg tarkómat. Kissé kínosan érzem magam. 

- Szóval szűz vagy. - dőlt hátra a székében mosolyogva. 

- Jimin, kérlek! Nekem kicsit kínos...

- Jól van, megértem. És várod az igazit vagy csak szimplán csúnyának tart mindenki? 

- Öhm...Is-is. 

- De te már szeretnél! - erre rá néztem, mire rám kacsintott. - Látszik rajtad. - nevetett egyre inkább rákra hasonlító fejem miatt.  - Szeretnél? 

- Hogy mi?! - ijedtem meg. - Öhm...Igen...de nem érzem magam túl idősnek hozzá. 

- Jaj te! - hajolt közel hozzám. - Ez nem azon múlik! Van, akiknek később jön meg vágy, van akiknek már a te korodban. Mennyi is vagy? 16? 

 Bólogattam. Közben csörögni kezdett a telefonja. 

- Óh, bocsánat! Ezt muszáj felvennem. 

- Semmi baj! - mosolyogtam. 

- Igen, még a suliban vagyok.---- Egy diákkal. ---- Nem te hülye paraszt! 

  Ahogy beszélgetett, végig tudtam ismét mérni. Finom arcvonalai, gyönyörű bőre, tökéletes teste, nagy kezei és nadrágával eléggé jól takart becsületessége. Kilencediktől kezdve már nagyon pervez voltam, így tudtam hogyan néz ki, milyen a formája stb. 

  Nem tudtam megállni, számba haraptam. Mikor visszavezettem szemeim arcára, tekintetünk találkozott. Mély, perverz mosoly bújdosott arcán, én viszont félve felkaptam a táskám és ki rohantam volna, de elkapta kezem. 

- Suga Hyung, majd visszahívlak. - azzal lerakta. Csuklómat szorította egy darbig, majd hirtelen magához rántott. Egy szenvedélyes csókban részesített, melyet még soha nem éreztem. Fenekembe markol, mi miatt kicsit megugrottam. Majd tovább csak simogatta. Egy cuppanással elválik ajkaimtól. - Ha hamarabb szólsz, hogy kívánsz nem kellett volna sunyiban a farkamra nézned. - markolta ismét meg fenekem. 

- Én..én...

- Mit szeretnél? Itt tegyelek magamévá, vagy menjünk inkább hozzám? - villantotta rám sexy mosolyát. 

 Meg sem bírtam szólalni. Csak csendben hallgattam az apró csattanásokat, melyeket ajkai műveltek nyakamon. 

- Akkor menjünk hozzám. Kényelmesebb, ha az ágyamon duglak meg...

 Mondataiban itt-ott elrejtett mocskos szavak csak begerjesztettek. Éreztem, ahogy hasam görcsbe szorult.
- Gyere Oppa-val...- csókolt nyakamba.  - Van még egy óránk. - suttogta fülembe.
- Mr. Park kérem...
 Kívántam őt, még sem mertem ezt.
 Felkapta vállára öltönyét, majd nyakamat átkarolva kimentünk az ajtón. Közben szembe jött a lány, aki már kisajátította magának Jimin-t. Mögötte pedig az osztályfőnököm tartott mosolyogva felénk.
- Minden rendben? - kérdezte.
- Persze! Több órára lesz szükség, de...minden rendben lesz vele. - rángatta meg vállam. Én csak egy óvatos mosolyt tudtam felé mutatni.
- És most...Mr. Park haza megy? - ért hozzánk a lány.
- Igen, csak haza viszem Yoon-t. Gyalog jött, gondoltam elviszem.
- Rendben, akkor értesítem a szüleit. 
- Jaj, arra semmi szükség! - próbált Jimin hatni a Tanárnőre, de ő csak folytatta, hogy muszáj.
- Tényleg semmi szükség rá Kim tanárnő. Majd felhívom én őket a kocsiból. 
- Rendben, akkor elengedem magukat! Tanulj a holnapi biosz dogára Yoon! 
 Bólogattam, majd a lány irányába néztem, aki rossz álló, "Mindjárt megverlek!" arckifejezéssel állt Jimin oldalán. Majd elindultunk a kijárat felé.
- Viszlát Mr.Park! - köszönt el tőle.
- Szia, holnap találkozunk! - integetett vissza. Amint kiértünk a kocsijáig, kinyitotta nekem az ajtót, majd beültetett. Beindította a motort, majd mentünk is. - Hívd fel anyukád. - mondta.
 Tettem, amit kért, és elővettem telefonom. Kicsöngött.
- Hallo? Szia anya! Öhm...még a suliban vagyok. Kicsit később fogok hazaérni. 
- Rendben kicsim! És? Jót elbeszélgettek a tanácsadóval? 
 Ekkor megláttam Jimin kezét elindulni combomon felfelé. Kicsit tágabbra nyitotta azokat. Mivel cicanadrág van rajtam, így minden egyes érintése perzselte bőröm. Váratlanul nőiességemen simított végig, mely miatt kicsit belenyögtem a telefonba.
-  Kicsim, minden rendben? 
- Pe...persze anya, csak... 
 Rányomta ujjait. Megremegtem.
- Csak...belerugtam az asztalba... 
 Lefogtam kezét, de még ekkor sem hagyta abba. Lassan simogatta körbe-körbe, mire kicsikart belőlem még egy sóhajt.
- A..anya most leteszem...Később még hi...hívlak, Szia! - nyomtam ki gyorsan. Jimin csak kuncogott arcaimon. Hátra dőlve élveztem, amit csinált. Bár ezt sem sokáig tehettem. Megfogta kezem és férfiasságára helyezte azt.
- Maszírozz...! - utasította. Felé fordultam, kezet váltottam és óvatosan markolászni kezdtem nadrágon keresztül becsületét. - Ah, ezaz...hm...- nyögött.
 Amint elértük a házát, leállította a motort, kiszált a kocsiból, majd átjött, és kinyitotta nekem. Mire kiszálltam, kezemet megragadva bevonszolt a házba. Bezárta az ajtót, és ajkamnak esett.
- Hm, várj! - szakadtam el tőle. - Ki...kicsit felfrissíthetném magam? 
 Elmosolyodott, közben elmondta hol találom meg a fürdőszobát. Felmentem az emeletre, majd jobbról az első ajtóhoz siettem. Becsuktam magam mögött. A csaphoz mentem, megengedtem a hideg vizet és megmostam arcomat.
- Jól van Yooni...Ez semmiség! - mondtam. Kifújtam a levegőt, majd újabbat szívtam be. - Még is mit művelek?! Félek én ezt megcsinálni...

- Yooni...- nyílt az ajtó. Mögém sétált Jimin, átkarolta derekam, majd puszikat kezdett nyomni vállaimra. - Baj van, drága? 
- Ne...Nem tudom én ezt...Félek! Nem vagyok hozzá túl idős...
- Yooni...- fordított maga felé. - Nem kívánsz engem? - tolta fel államnál fogva fejem. Mélyen szemébe néztem. Láttam a tüzet, ahogy vágytól csillogó szemei figyeltek.
- De...De kívánlak! - tettem kezeim mellkasára. - Örülten, de nagyon félek...
- Oppa óvatos lesz, megígérem...! - lehelt ismét csókot ajkaimra. Visszonoztam puha párnáit. Lassan elkezdte kigombolni felsőmet. Kicsit még mindig ijedt voltam. - Nyugodj meg...- gombolta tovább. Az utolsót szét szakította, majd hasamat simogatva neki tolt a falnak. Ajkaimat harapdálta, oldalamat markolászta.
 Egy szempillantás alatt lerángatta rólam felsőm és melltartóm, majd elhajította a hideg kőre. Megfordított, törzsemet előre hajlította, közben nardágommal bívelődött. Leguggolt mögém, majd pedig lehúzta. Kiléptetett belőle, majd azt is félre tolta.
- Csipkés bugyi...Szép a popsid...!- puszilta rá húsos ajkait. Közben ujjait beakasztotta kétoldalt bugyim korcába, majd lassan lehúzta. - Hehe, mitől lettél ilyen nedves? - puszilgatta fenekem. Lassan végig húzta hátamon ajkait. - Oppa kíván téged...nagyonh...- nyögte fülembe.
 Ismét felé fordultam, majd szétszakítottam ingjét. A gombok elrepültek, Jimin pedig nyakamba harapott. Míg nyakamat puszilgatta, kigomboltam nadrágját, majd lehúztam. Lerázta magáról.
- Húzd leh...Gyerünk baby...Húzd csak le...
 Megtettem, amit kért. Lehúztam fekete boxerét, így szemem elé került méretes becsületessége. Összevörösödött fejjel figyeltem, ajkaimat harapdáltam.
 Letámadott. Tusolóba tolt, majd el nem engedve engem megnyitotta a meleg vizet. Perzselte a a bőröm. Felhevültem.
 Bár kezdtem ismét félni. Elfordultam tőle. Ő viszont nem engedett. Derekamnál fogva közelebb rántott. Tenyerébe tusfürdőt nyomott, majd összedörzsölte és testemet simogatta vele. Melleimet maszírozta, ujjai közé fogta bimbóim, körözgetett rajta. Fejem hátra feszítettem vállára az egyre finomabb érzés miatt.
 Majd lejjebb kezdett haladni. Kezei bejárták egész testem. Hasam egyfolytában görcsbe szorult gyengéd érintései miatt.

- Hmha...- sóhajtottam. - Oppah...
- Mond baby...- csókolgatta nyakam.
 Erőt vettem magamon, majd én is kezembe nyomtam egy kis habos tusfürdőt, és próbáltam elkenni teste minden egyes kis pontján. Amit a folyó víz gyorsan lemosott. Ő csak mosolyogva figyelt engem, ahogy hasát járom körbe. Ajkaim visszataláltak övére.
 Közben férfiassága után nyúltam és húzogatni kezdtem rajta az érzékeny bőrt. Kisebb nyögéssel vált el tőlem.
- Ha nem lennél szűz már itt helyben megdugnálak...- suttogja fülembe. - De azt ígértem óvatos leszek...de azt nem, hogy nem foglak bántani...
Hogy mit mondott?! 
- Csúnya beszédért büntetés jár, baby...- zárta el a vizet, majd betolt szobájába, csókolva. Leült az ágyra, majd ölébe fektetett. - Ha megígéred, hogy nem beszélsz többet csúnyán még elkerülheted...
- Megígérem! - mondtam ki félve. Erre fenekemre sózott. Hirtelen csípett, és nagyon fájt.
- Hazudsz, tudom...- csapott még egyet. - Mond ki az igazat! 
- Nem fog előfordulni megint! Mr.Park higyjen nekem! 
 Hiába, nem tetszett neki az őszinte válaszom. Hirtelen még egyet, és még egyet rá csapott. Már a sírás határán voltam.
- Nem, nem baby...Megint hazudsz...! Nem szeretem, ha a szemembe hazudnak. - húzta még az ötödiket is a fenekemre.
- Jó! Ugyan úgy káromkodni fogok tovább! - valottam az igazat. De ez sem tetszett neki. Már érzem, hogy a sós könnycsepp hullik az ágytakaróra. Ezuttal már bele is markolt erősen.
- Ez sem az igazi. Úgy akarod érteni, hogy nem fogsz káromkodni, de azért, ha velem vagy igen. 
- Ezzel...ezzel mire akar célozni...?
- Csak mond! 
 A 7., ami már nagyon fájt.
- Ne...Nem fogok káromkodni...csak ha te ott vagy...
- Ügyes kislány. - ületett fel ülébe. Szemeim alol letörölte a könnycseppeket. - Látod? A büntetés mindig eléri a célját. - simogatta fájó pontomat.
- Gyűlöllek! - ütöttem vállaira. - Nagyon!
- Tudom! - kuncogott. - De most kiengesztellek, rendben? - fektetett az ágyra. Külső combomat simogatta, belsőt pedig puszilgatta. - Oppa most kiengesztel...- csókolt közel nőiességemhez. Ujjaival finoman körözgetett csiklómon. Lassú volt és nagyon igazó. Felkönyökölve figyeltem mit csinált, de csak kezét mellkasamra téve visszafektetett. - Csak élvezd, kicsim. Csak élvezd, amit Oppa csinál.  

 Fejem hátra feszítettem, és külső combomat simogató keze után nyúltam. Mutató ujja a már eléggé megkeményedett csiklómat simogatta.
 Nyögések, sóhajok jöttek ki, melyek között neve is ott volt.
 Éreztem, ahogy nedvem folyik le, amit ő lenyalt. Majd ezzel a mozdulattal végig vezette nyelvét. Amit én torom szakadtából jövő hosszú nyögéssel ajándékoztam meg.
- Jiminh...Még! Ah..de jó...ah...
 Kezét felvezette mellemre, óvatosan belemarkolt, majd visszahúzta. Hüvelyem körül körözgetett, végül ujjait nyomta tövig. Felsikoltottam és remegni kezdtem. Lassan mozgatta. Hajába kapaszkodtam, miközben nyelve egyre intenzívebben mozgott. Néha meg is remegtette, ami külön élvezetet adott.
 Nedves ujjait kihúzta, majd végig húzta azokat combon.
 Hangosan élveztem nevével, melynek hallatára elindult felfelé. Végig csókolta remegő testem, majd ajkamra tapadt. Átkaroltam nyakát, és ügyeskedve magam alá nyomtam.
- Tudod nem kell ezt tenned, ha nem akarod. - dúrt hajamba.
 Tudtam mit akarok. Kényesztetni akarom őt.
 Végig simítottam arcán, megcsókoltam, majd ebből indítva nyakán, kulccsontján, hasán és combjain csókoltam végig. Míg mellkasánál tartottam ajkaimmal, kezem megelőzött és testén végig simítva rá fogott becsületére. Amint leértem, óvatosan végig nyaltam rajta. Jól esően felsóhajtott. Megszívtam makkját, lassan csúsztattam beljebb.
- Óh istenem, Yoonih...Többet is jöhetnél hozzám. Ha ideges lennék, ez olyan jól esne. 
- Tetszik?
- Istenien csinálod, baby...Csak ne hagyd abba, kérlek...
 Picit gyorsítottam tempómon. Jól esett, hogy azt mondja tetszik neki, ahoz képest most csinálok életemben először ilyet.
 Kezemmel megállás nélkül húzogattam bőrét, nyelvemmel körbe, fel-le jártam át tagját.
- Ah...- dúrt hajamba, majd rásegített gyorsabban. - Ugh ahhh!! Baby...! - lihegett, miután számba engedte fehér, édeskés nedvét.
 Szintén visszaindultam ajkaihoz. Fenekemre fogott, majd abban a pillanatban maga alá gyűrt. Fejem mellett támaszkodott, lihegett ajkaimba. Felhúztam lábaimat. Nyakamba csókolt.
 Férfiasságára fogott, majd párszor végighúzta nőiességemen.
- Biztosan készen állsz? 
 Elfogott ismét a félelem. Remegni kezdtem a kezei között.
- Ne..Nem tudom... 
- Nyugodj meg. Oppa nem fog téged többet bántani. Ígérem, hogy jó lesz...- csókolt nyakamba.

 Óvatosan be-be próbálgatta, majd lassan belém tolta magát. Felsikoltottam, mire ajkait enyéimen találtam. Nem teljesen volt bennem, így annyira nem volt feszítő érzés. Hagyta, hogy szokjam egy picit, addig lábaimat dereka köré fonta. Egy pillanatra sem hagyta abba, nyakam csókolgatását, ezzel enyhítve a fájdalmamat.
 Lassan mozogni kezdett, mire körbeimet hátába vájtam.
- Ígérem, mindjárt jobb lesz, baby...- csókolgatta nyakam. Nem nagyon mert mozogni, én még is inkább akartam.
 Combomat simogatta, finoman csókolta mellkasam. Erősebbet lökött, minek hatására véresre karmoltam hátát.

 Később már fordult a kocka én voltam felül. Jimin fenekemre fogott, és gyors tempót kezdett diktálni. Ekkor már tövig belém nyomta magát.
- Ahh Oppah!! 
 Az aktus vége felé járva, már sikítottam nevét.
- Jimin!! - élveztem el. - Ah...hah ah...- rogytam le rá. Hátamat simogatta. Nyugtatgatott. Majd felállt velem, és bevitt a fürdőszobába. Berakott fürdőkádába, és megmosdatott. Felöltöztetett. És haza vitt. Még mielőtt kiszálltam volna a kocsiból, gondolkodás nélkül egy forró csókot nyomtam ajkaira. - Köszönöm szépen, Mr.Park...
 Ő csak elmosolyodott, megcsókolt újból, majd beküldött.

- Anya! Akkor elmentem megint! Már itt a taxim, sziasztok! 
- De még is hová mész? Reggel van még.
- A tanácsadóhoz! - ült egy levakarhatatlan mosoly arcomra.
- Megint? Szombaton is? 
- Igen, anya! Nagyon sokat segített nekem, míóta oda járok. Óh és, Min-éknél fogok aludni ma. 
- Rendben kislányom, érezd jól magad! Aztán mond el mi történt! - integetett a ház ajtajából.
- Oké anya! Szia! - azzal elindult a kocsi. Persze nem mondtam igazat abban, hogy hol fogok aludni.

 Illedelmesen bekopogtam, mire nyílt az ajtó és egy tökéletes pasi állt ott. Egy kék köntösben, és hatalmas mosollyal az arcán invitált be a házba.
- Jó reggelt! - csókoltam szájon.
- Neked is, kicsim. Most már korán reggel járkálsz hozzám? - markolt fenekembe, miközben a konyhában ügyeskedem a teámmal.

- Nem hogy örülnél, hogy itt vagyok.
- Örülök Baby...- karolta át derekam, majd húzott közelebb. - Miért jöttél?
- A büntetésemért. Megint rossz voltam. 
 Kivette kezemből a bögrét, majd maga felé fordított. Felültetett a pultra és csókolt.
- Dagad valamim...segíthetnél...ha már ilyen rossz voltál, lehet el is fenekellek, mint az első alkalommal. - húzta le szoknyám alól bugyim. Majd bevezette combjaim közé ujjait és simogatta csiklóm.
- Hm...Jiminh...
- Neked még mindig Mr.Park vagyok baby...! - vette le köntösét. Teljes meztelen testét, már sokszor láttam, de mindig elképedek rajta.
- Óh, Mr.Park! Tegyen magáévá itt a pulton! - húzom közelebb magamhoz. - Most! Kérem...hogy dugjon meg...
- Sajnálom Ms.Ri, de máshogy ezt nem lehet megoldani. Ilyen csúnyán beszélni! Nem tanult maga semmit a külön óráimon? Büntetést érdemel...- rántott le a pultról, majd falhoz nyomva belém mélyítette tagját. 

Jimin "...egy újabb szülinapi bulit rendezett nekem....?"

Park Jimin

Ri Yoon Sun

Jeon JungKook

- Haladj! Mindjárt odaérek! - szólt a telefonba Jimin.
- Rendben! Lassan készen vagyok! Nyugodj már le!
 Kuncogott a telefonba, majd letette. Fél óra múlva a házunk előtt állt meg egy kocsi, belőle pedig Jimin szállt ki.
- Végre! - nyitottam ajtót.
- Mi az?
- Semmi, csak már annyit vártam, hogy gyalog már kétszer odaérhettem volna.
- Nem, hogy inkább örülnél, hogy elviszlek.
- Azért, mert a báttyám mondta. Jimin...Már megint egyt újabb szülinapi bulit rendezett nekem a báttyám?
- Igen...megint. - mosolygott.
 Beültünk a kocsiba és elindultunk. Csendben bámultam ki az ablakon, míg szólt a zene a rádióból.

- Egyébként...Nagyon szép vagy...
 Magamhoz képest furcsa, ahogy most felöltöztem. Egy rövid térdig érő lenge szoknyát, ami alá rövid nadrágot, egy fehér ujjatlan pólót, és szandált vettem fel.
- Oppa, ne bókolj! - kuncogtam. - De köszönöm szépen! Neked is nagyon jól áll ez az ing.
- Kösz!
 Szemem sarkából figyelve Őt láttam, ahogy többször is végigmért. Később hirtelen valami puha besimít szoknyám alá. Odanézek, mire látom nagy keze combomat simogatja.
- Öhm...Ji...Jimin Oppa...
- Nyugi Picilány. Felkészítelek, arra ami várni fog.
- Még is miről beszélsz?! - ijedtem meg.
- Suga sok kanos haverjai, akiket még nem ismersz.
 Mikor megérkeztünk és kiszáltunk a kocsiból a házból semmi fény nem szűrődött ki. De, amint benyitunk, hirtelen feloldódik a villany, és mindenki előugorva üvölt Boldog Szülinapot. Belülről nem igazán lepődtem meg, kivülről nem akartam megbántani báttyámat. Nem is az a baj, hogy bulit rendez, de miután eszünk már unalmas. Mindenki beszél mindenkivel, csak én szoktam unatkozni egyedül a ház udvarán. Nem bírom a nagy tömeget, valahogy nem illek oda.
  Most is ez történt. Kiültem az udvarra, kezemben az üdítővel, a bent szóló zenét hallgatva.
- Szia! Hát te? - hallottam meg JungKook hangját. Leült mellém a padra. - A szülinapos miért nem bulizik?
- Legalább egy valaki észre vett.
- Ezt, hogy érted?
- Úgy, hogy miután ettünk mindenki ment a dolgára. Bulizni akarok, de így nem tudok.
- Ugyan már! Gyere! Jimin tudod mióta keres? Táncolni akar veled, te meg kaja után hirtelen felszívódsz.
- Jimin táncolni akar velem?
- Ühüm! Egész héten rohangált, hogy meg vegye neked az ajándékot.
- Komolyan? - nevettem.
- JungKook...- szólt egy lány hangja. - Bejössz...?
- Persze. Gyere te is Yooni! - karolt fel. - Jimin hyung! - kiálltott a pultnál álló fiúnak. Ő, amit észre vett minket egyből elköszönt egy lánytól, akivel beszélgetett, majd odasietett hozzánk. - Egy csajt lepasszolok neked...- lökött a karjaiba. -...egyet pedig viszek táncolni. - indultak el, majd tüntek el a táncoló tömegben. Kissé idegesen nézek fel Jimin Oppa szemeibe, hisz eszembe jutott, ami a kocsiban történt.
- Hová tüntél?
- Nem bírom nagyon a nagy tömeget. - súgtam fülébe, hisz a hangos zene miatt a saját lélegzetemet sem hallottam. De nem baj, zenét hangosan is kell hallgatni.
- Értem! Van kedved táncolni...velem?
- Persze, menjünk! - mosolyogtam. Letette üdítőmet, majd kézen fogva berángatott. Chris Brown - Fine China száma szólt. Táncolni kezdtük, ezzel egy időben éreztem, hogy kezdek feloldódni. Érzem, ahogy átjár az zene.
  Hátam mögött megjelentek báttyámék, így már együtt mozogtunk a zenére.
- Ah, fáj a lábam! - ültem le, majd levettem cipőmet. Jimin leült mellém.
- Öhm...Yoon...Ez a tiéd! - adott a kezembe egy kis dobozt.
- De aranyos vagy! - mondtam, majd kibontottam. Egy ezüst nyaklánc és egy karkötő volt benne. - Istenem Jimin..- emeltem ki a nyakláncot. - Ez gyönyörű...De még is honnan tudtad, hogy ilyet szeretnék?
- Ismerek már Picilány. Add ide, fel rakom. - vette ki kezemből. Nyakamat már díszítette a nyaklánc, kezemet pedig a szintén ezüst karkötő.
- Köszönöm szépen Oppa! - borultam nyakába. Ő visszaölelt.
- Gyere velem...- fogott ismét kézen. Majd húzott magával ki a kocsijáig.
- De...de még is hová akarsz vinni?
- Csh..! Csak ülj be...! - nyitja ki nekem az ajtót.

- Jimin! Én ide jöttem, és nem megyek el veled! - torpantam meg. - Miért akarod, hogy veled menjek, mikor ez a sok ember engem jött ünnepelni? Pont én menjek el? - erre kezei közé fogta arcom, majd finoman ajkait enyémre helyezte. Soha nem éreztem még ilyet. A szívem kezdett hevesen verni, végtagjaim remegnek. Ajkaimon egy olyan fiú csüng, aki ezzel a mozdulattal árult el nekem mindent.
- Ezért szeretném, hogy velem gyere...- simogatta hüvelykujjával arcom. - Csak gyere velem...- zihálta.
- Miért csinálod ezt...?
 Beültetett a kocsiba, majd beszállt ő is. Beindítva a motort elmentünk. Késő már visszanézni. Pár perc kocsikázás után megérkeztünk házához. Ismét combomra simított, amitől megremegtem.
  Bementünk a házba. Amint levettem cipőmet, ajkaimra tapadt ismét. Nagy kezeit derekamra szorította. Kirázott a hideg, párnái lassú mozgásától. Hirtelen neki lökött a falnak. Átkaroltam nyakát.
- Menjünk felh...- lihegte nyakamba csókolva. Aprót bólintottam mélyen szemébe nézve, mire felkapott. Egy pillanatra még falhoz nyomott, kezei biztosan meg tudjanak tartani fenekem alatt, majd felvitt. Nehezen, de benyitott szobályába. Érztem illatát a levegőben, ami kissé megijesztett. Lerakott az ágyra. Felültem, és szoknyámat kezdtem igazgatni. Levette felsőjét, majd hozzám símúlt, ezzel elfektetve az ágyon. Újra ajkaimat vette célpontba. Oldalamra markolt.
- Jiminh...- sóhajtottam fel. Nyakamat kezdte csókolni. Hajába túrtam a kellemes érzés miatt.
- Csak engedd át magad nekem Picilány...engedd, hogy Oppa kényesztessen...- mászott le rólam, ezzel oldalamra feküdve.
 Egy sóhajjal dőltem hátra. Kuncogva felhúzta egy kicsit hasamon a pólóm, majd rásimította kezét. Gyomrom megrándult, fejem elfordítottam. Nyálas csókokkal lepte el hasam. Óvatosan levette felsőmet. Szemeimet még mindig összeszorítva, nyöszörgve hagyom, ahogy picit puszikkal haladjon felfelé melleim között.
- Ha akarod, akkor nem csinálom tovább...- súgta fülembe. - Látom, hogy nem tetszik. De ha tényleg azt akarod, hogy hagyjam abba még most szólj...később már nem tudsz leállítani...
 Gyengéd hangja ismét gyomorgörcsöt okozott.
- Csak mondd ki..."Oppa folytasdh..." Kérlek...mondd ki...
 Tudom mit akar, és érzem, hogy lassan azon kapom magam, hogy kívánom Őt. Kis hezitálás után kimondtam, amit szívem kívánt.
- Oppa...ne folytasd...
 Rám emelte tekintetét, mélyen szemembe nézett. Szomorúságot láttam bennük.
- Értem...- állt volna fel, mikor elkapom kezét, visszarántom és fölé mászva derekára ültem.
- Én akarom folytatni...- hajoltam le, majd csókoltam ajkaira. Meglepődve, de visszacsókolt. Karjaival körbezárta derekam. Lassú csókokkal ajándékoztam puha bőrét. Jobb kezével simogatta hátam, ballal pedig erősen belemarkolt fenekembe. Tenyerem végig simít hasán. Majd fel vállaira, ahogy ajkaim is visszataláltak párnáira. Mire hirtelen megfordulunk, és ismét ő van fölül.
- Nem engedhetem, hogy te kényesztess engem. Nem nekem van szülinapom, drága. - simított le combomon, ahogy mellkasamat öntötte el puha puszijaival.
- Jiminh...- dúrtam bele hajába. Lassan hátam alá nyúlt, hogy kikapcsolja melleimet takaró anyagot. Ledobta az ágy mellé. Próbáltam nem a szemébe nézni, de mikor rámarkolt kénytelen voltam felnyögni, ennek hatására pedig barna íriszeibe nézni. Szemei mosolyogtak, és ekkor ismertem meg Jimin nyelvét először. Melleim között felnyalt nyakamig. Kezeivel ügyeskedve lehúzta rólam rövid nadrágom. Belső combomra simított, mely miatt egyből libabőrös lettem. Egyre érzékenyebb érzés kerülgetett, ahogy nőiességemhez közeledett tenyere. Ez alatt végig szemembe nézett, figyelte reakcióimat. Lassan rásimít legérzékenyebb pontomra. Vállaira markoltam, ő pedig csak kuncogva csókolt ajkaimra. Fel-le kezdett rajta mozogni. - Jiminhh hm...- remegtem.
- Tetszik baby...? - csókolt nyakamra. Feltérdelt és lehúzta rólam bugyimat. Hüvelykujjával kör-körösen simogatta csiklóm.
- Ah...hm... - jött ki ajkaim közül. Erősebben markoltam vállait ő pedig ismét csak kuncogott rajtam.
- Várd ki mi jön most...- mélyesztette ujjait belém. Fejem hátra vetettem a feszítő érzés miatt.
- Oppah...- vájtam körmeimet hátába.
- Sh...Sh...- csókolgatott. Lassan mozgatni kezdte. Egyre hangosabban ziháltam, nyögtem nevét. - Itt vagyok, Baby...nyugi...

 Éreztem, ahogy elkezdtem felforrósodni, ahogy szívem egyre hevesebben vert.
- Jó érzés, igaz baby...? - puszilt kipirult arcomra. - Érzem, hogy élvezed...hm...- harapott nyakamba.
- Mégh, Oppa, mégh...- nyögtem. Megpuszilta homlokom, majd felállt, levette nadrágját és boxerét, így elém tárult teljes meztelen teste, finoman kidolgozott vonalai, tökéletes bőre.
 Visszanehezkedett rám, majd gyengéden csókolni kezdett. Kezeivel óvatosan felvonja lábaimat felkaljára.
- Yooni...még mielőtt megtörténik, szeretnék kérdezni valamit...
  Óh istenem...
- Kicsim...Picilány, szűz vagy még? - mosolyogva nézett mélye szemeimbe.
Basszus...erről teljesen megfeletkeztem. Ha azt mondom, hogy igen, lehet kinevet, de ha azt mondom, hogy már nem, akkor hihetetlen, őrült tempót kezd diktálni, ami miatt nekem nem fog élvezetes lenni. 
- I...igen...- fordítottam ismét el fejem. Ő visszahúzta és finoman csókolni kezdett.
- Óvatos leszek, megígérem...
 Lassan fel le húzta nőiességemen már merev férfiasságát. Tudtam mi jön, még sem voltam teljesen felkészülve rá. Ajkaimat ismét letámadva, lökte belém magát. A fájó érzéstől vállaiba vájtam körmeim. Óvatosan még beljebb lökte, végül teljesen bennem volt. Egyszerre fájó és édes érzés kerített hatalmába.
- Jiminh...- karoltam át nyakát.
- Mindjárt jobb lesz, esküszöm...
 Mikor kicsit megszoktam méretét, löktem egyet csípőmmel, ezzel jelezve mozoghat. Ő eleget tett szótlan kérésemnek. Lassan, éppenhogy csak meglökte egy picit. Később már nagyobb vonalakban mozgott, bár így is minden hangosabb nyögésemnél megállt egy kicsit. Vigyázott rám.
 Kezeimet felfogta fejem fölé, ezzel lábaimat leengedve az ágyra. Íriszei enyémet nézték, ajkaim közé lihegett, ahogy egyik pillanatról a másikra gyorsabb tempót kezdett diktálni.
- Jimin...Ah...! Ne hagyd abba...! - könyörögtem neki. Kicsit erősebb lökéseket adott le, melyeknek hatására hátába mélyesztettem körmeim és végigkaristoltam rajta. Felszisszent, majd nyakamba harapott. Érzem, ahogy szinte már véresre kaparom Jimin hátát, ám ez még sem érdekelte őt. Csak hajtott a csúcs felé.


 Másnap reggel arra ébredtem, hogy Jimin egyik keze derekamon, másik feje alatt. Buksia alatt az én tenyerem, amiben mosolyogva aludt. Édes... 
 Másik kezemmel megsimítottam pofiját, mire mocorogni kezdett.
- Hm...- morgott. - Picim ébren vagy...? - kérdezte, szemeit ki sem nyitva.
- Ühüm...- válaszoltam.
- Aludj még egy picit Oppa kedvéért...- húzott volna közelebb, de nem engedtem.
- Már nem tudok Jimin. 

 Kezét átvezette fenekemre, majd belemarkolt. Megfordultam és felültem az ágyon. Kinyújtózkodtam, majd felhúztam az ágy mellett talált bugyimat és melltartómat. Az ő fehér pólóját, amit szintén az ágy melletti fotelben találtam meg. Majd felálltam és elindultam ki a mosdóba. Megmosakodtam. Kissé fájlaltam nőiességemet, alig bírtam menni, még is mosoly ült az arcomon, boldog voltam. Amint bementem, ő már nagyban hátán fekve nézte a tv-t. Rám nézett és elmosolyodott.
- Imádom az összeérő combjaidat, mondtam már?
- Heh, köszi! - nevettem.
- Gyere, búj már ide hozzám...! - invitált vissza. Bemásztam mellé, mellkasára feküdve néztük együtt tovább a tv-t. Kezét oldalamra rakta, másikat pedig mellkasán pihenő mancsomra.
- Nagyon szeretlek, tudod Picilány? 
- Imádom mikor így hívsz...- bújtam hozzá még jobban. Ő erre csak kuncogott.
- Szeretlek, nagyon...- puszilta meg fejem.
- Én is téged Oppa...
- Köszönöm, hogy én vehettem el az ártatlanságod, kicsim...- erre felé fordultam.
- Köszönöm, hogy bearanyoztad az unalmas szülinapomat... - csókoltam meg, mire magához ölelt. - Nagyon szeretlek...

Jimin ,,Ahh, olyan szánalmas, hogy erre szorulok..."

                                 Park Jimin                                 

Ri Yoon Sun

  Este fáradtan és idegesen értem haza, hisz a főnököm megint engem cseszeget mindennel.
"Nem elég meleg a kávém! Haladhatna már a munkával! Készen van már?!" Istenem..Ki vagyok teljesen miatta.
  Minden nő megnyugszik, ha a párjával többször is lefekszik, de Jimin-nel mindig ellentétesen dolgozunk. Mikor ő itthon van, akkor én nem, és így van ez fordítva. Ha meg egyikünk sem, akkor csak fekszünk az ágyban és alszunk.
   Kimentem megfürdöttem, majd mikor visszaértem megnéztem az órát. 21:04. Jimin még egy óra múlva ér haza.
- Hm...15-20 perc elég lesz, szerintem. Ahh, olyan szánalmas, hogy erre szorulok...De muszáj megnyugodnom. 
  Feltérdeltem az ágyra, és...azt csináltam, amit párom is szokott velem. Igen...simogadtam magam. Rossz érzés, hogy ezt ilyen szánalmasan magamnak kell csinálnom, de olyan ideges vagyok jelen pillanatban, hogy felrobbanok.
  Lehunytam szemem, és elképzeltem, hogy Jimin csinálta.

- Khm...- hallottam meg a köhögést.
- Ah, a szentségit...- fordultam volna meg, mikor csípőmre fogott.
- Mi az Baby? Már hiányzik? 
- Ji..Jimin én...én csak...- dadogtam ujjammal még mindig magamban. - Mióta állsz te ott? 
- Csak egy pár perce. - húzta ki ujjaim, majd hozzányomta csípőjét fenekemnek. - De te már ezt művelted velem...- éreztem dudorát.
   Majd hitelen mélyen belém vési két vastag ujját. Felsikítva az örömtől tóltam hátrébb fenekem. Ő csak kuncogott, majd felhúzott, hogy levehesse rólam pólómat. Eldobta a szobába, majd derekamra csókolt.
- Ah...Csináld...csináldh...! - türelmetlenkedtem, mire kínzó lassúsággal mozogni kezdett hüvelyemben.  - Jimin! - szóltam rá.
- Nyugi kicsim...- kuncogott ismét. - Szeretnél még egy ujjat...? - csókolt fenekemre, közben harmadik ujjával simogatta kisajkamat.
- Ah...Jimin...
- Ezt vegyem igennek...? - azzal azt is belém nyomta és így tágtott tovább. Remegtem. Kezeim összeestek alattam, így én az ágyra estem. - Milyen kis nedves lettél, kicsim. 
- Csináld Jimin, csináldh! - nyögtem az ágytakaróba, mire eleget tett kérésemnek és levette először felsőjét, majd nadrágát. Párszor még hozzá dörzsölte nőiességemnek textilen keresztül férfiasságát, majd azt is levette és egy szempillantás alatt birtokba vette testem.
- Istenem, de szűk vagy...és forró...megőrjítesz...- kezdett mozogni. - Megőrjítesz baby... 
   Lenyomja csípőmet az ágyra, majd fölém mászik. Hátamon támaszkodva kezd el őrült ütemet pumpálni.
- Jimin-ah!!! - sikítottam nevét. Fenekem egyfolytában lüktet. Egyre hangosabban liheget, dörmögöt, nyögött, amitől hasam görcsbe szorult. Kihúzódott, majd újra vissza be. Végig karmolta hátam, fejem erre felkaptam.
  Istmét kihúzódott, és egyel feljebb, fenekembe élvezett.
- Ah! Yoonh...ah..- lihegett.  Meg sem bírtam hozdul. Szétfeszíette hátsóm, hogy váladéka bejusson, ami számára szexibb volt, mint bármi más. Lemászott rólam, mellém ült és lihegett. Az ágytakarót szorongatva próbálom lecsendesíteni fáradságon. Mikor sikerült, megpróbáltam felállni, ám Jimin kezei visszanyomtak az ágyra. Még jobban szétterpesztette lábaim, majd kifáradt csiklómat kezdte ismét izgatni. Amint nyelve hozzáért, érzékennyé vált, így elhúztam. Ismét próbálkozott, de nem sikerült. Ekkor derekamra rakta kezét, hogy ne bírjam felemelni, így zöldkaput hagyva nyelvének.
  Lassan körbe, majd finoman fel és le. Megőrültem már tőle, a játékától, de teljesen legyengített.
- Jiminh! Ké..kérlek, ah.... - nyögtem ismételten neki. Fenekembe markolt, majd szintén rápuszilt. Óvatosan beleharapott, majd szétfeszítette. - Jiminhh... - remegtem. Ahová előbb nedvét folyatta, lassan megnyalta. Majd benyomta nyelvét, végül kihúzta és ujjaival simogatta tovább. Ismét beleharapott fenekembe, amitől összerándultam.

- Tudom, hogy jól esik Baby... - mélyesztette ezúttal fogait combomba. - Tudod, te mióta várom...ezt a pillanatot...? - nyomta fel ujjait hülyembe. - Hm...olyan régen csináltuk már...el is felejtettem, milyen nedves tudsz lenni...
  Hirtelen átfordított hátamra, majd vállaimhoz térdelt. Férfiasságát számhoz vezette, én pedig nyelvemmel kényesztettem. Kezeim combjaira tettem és számba vettem.
- Hm...szopj baby...szopj ah...- vetette hátra fejét. Hajába dúrt, ami még szexibbé tette őt. Nyögései hangosabbak lettek. Szemembe nézett letörölte izzadságtól gyöngyöző homlokom, és fürtjeimmel kezdett játszani.
  Makkját szívogattam, nyalogattam, amitől jóleső nyögéseket hallatott, nekem pedig eszembe sem jutott abba hagyni.
- Szívd meg angyalkám...szívd meg ah..szh... - dúrt hajamba. Megtettem, amit kért.
  Felordított, mire megéreztem élvezetét számban. Kihúzta férfiasságát számból, majd felültetett, hisz öklendezni kezdtem.
- Nyeld le babyh... - utasított arcomat simogatva.  Lenyeltem édeskés nedvét. Végignyaltam számon, mire hátra akart fektetni, de nem engedtem neki. Helyette ő ült le helyemre. Térdelve megálltam combjai között, fejét pedig mellkasamnak szorítottam. Átölelte derekam, majd lesimított fenekemre és belemarkolt. Melleimmel finoman játszott.
- Heh...- kuncogtam. Majd hátra löktem a párnák közé. Felkarjai alá térdeltem. Érezte mit szeretnék, így csípőmet lejjebb nyomta. Rácsapott fenekemre, majd szintén megmarkolta. Végignyalt nőiességemen, ezzel megremegtettve engem. - Oppah... - jött ki halkan. Megszívta csiklóm, mire hátra rántottam csípőm. Ő visszahúzta és tartotta, közben nyelve megállás nélkül küzdött a már megkeményedett csiklómmal. Nagyajkaimat fájdalmasra harapdálta, kisajkaim már remegnek minden egyes érintésétől.
  Combjaimat kezdte simogatni, cirógatni ujjhegyeivel. Hüvelyembe dugta nyelvét. Hosszasan időzött ott, amit én csipőm mozgatásával ajándékoztam meg.
- Jimin-ah!! - ujjai felváltották nyelvét. Mellbimbóim már csak a látványtól keményedtek, ahogy szemeimbe nézve nyal élvezettel. Bal kezébe fogta bal mellem, majd óvatosan markolászni kezdte. Kezem rátettem övére, és élveztem, amit csinált. - Ahh eeezaaaz!!! - élveztem ajkai közé. Lejjebb másztam és férfiasságával simogatni kezdtem nedvességemet. Szinte egyszerre nyögtünk fel. Ki vagyunk éhezve már, ez kell nekünk.
- Nyomd be kicsim...! - mondta. Fentebb mászott, hogy hátát a falnak tudja támasztani. Megtettem, amit kért és magamba nyomtam. Megtámaszkodtam vállán, míg ő fenekemre fogott, és segített a mozgásban. - Ügyes kislány....- csókolta meg nyakam. - Mh... - dörmögött mély hangjával. Átöleltem nyakát, és hajlatába bújtam. Finom, bódító illatát szippantgadtam be orromon, miközben ő csípőmet emelgette. Tarkójára simítottam, majd átfordítottam fejét felém. Puszit nyomott bőrömre, majd megcsókolt. Szenvedélyes dukta át nyelvét megkeresve ezzel enyémet.
  Elérkezett az első hullám. Magam sem értem mi lett velem, csak hirtelen felegyenesedtem és erős, gyors tempóra váltottam. Szerelmem hangos nyögései, börünk csattanásai töltötték be a szoba csendjét.

  Átölelem barátom, ő pedig engem. Mellkasába bújtatom fejem. Ahogy elér a második egyben végső hullám szinte sikítok Jimin Oppa felkarjait markolászva. Ő hangosan felmordul, majd megérzem forró magját magamban. Szerelmem magához ölel, lassan lecsúsztatja felhúzott lábait, közben fejemet simogatja, hisz remegek. Óvatosan lecsúszott a párnákra, kihúzódott belőlem, és magán hagyott. Betakart minket, homlokomra nyomott egy puszi.
- Köszönöm...Oppah... - csókoltam meg az elhagyott erőm ellenre.
- Érted bármit baby...

Jimin "Yooni, megmaszírozol egy picit?"

  Fényképezésen vagyunk. Éppen Jungkook sminkjét csinálom, miközben Jimin van a fotózás közepén. Ha csak odanézek öszzefolyik a nyál a számban. Egyszerűen olyan tökéletes, hogy arra más szavakat kellene kitalálni.
  Mikor végeznek a maknae odaáll és pózol.
- Yooni, megmaszírozol egy picit? - kérdi Jimin.
- Persze. Öhm...Min befejeznéd? - állítom oda magam mellé a tanoncot, aki már el is kezdi NamJoon arcát festeni. - Mid fáj, Oppa?
- Hm...Imádom mikor Oppa-nak hívsz. - mosolyog rám. - Gyere ülj le! - húz maga mellé egy széket, amire én leülök. - A vállaim és a hátam fáj. - fordít nekem hátat.
- Biztos meghúztad táncolás közben. - állok neki, mire jólesően felsóhajt.
- Meglehet. Ah...többször kellene téged idehívnom. Ügyes kezeid vannak.
- Ha akarod válalok még masszást, csak nem ingyen.
- Ki akarsz zsebelni? Annyiszor mennék hozzád, hogy legközelebb neked kellene meghívnod fagyizni. - nevet.
  Suga a báttyám. Ezért beajánlottam magam sminkesnek, hisz így is alig látom. De mióta itt vagyok, összehaverkodtam a barátaival, Jiminnel pedig múltkor el is mentünk fagyizni. Ő hívott meg, így elfogadtam.
- Látod az meglehet. - nevetek én is.
- Ráérsz ma? Csak, mert akkor a derekamat is átnyomkodhatnád.
- Ma? Csak olyan este felé. 8-9-kor. Sok dolgot kell még elintéznem.
- Nekem jó. Persze, ha tényleg beválalsz.
- Ühüm! - szorítom meg utoljára vállát. - Kész is. Már jobb?
- Sokkal! - fordul felém. - Köszi, picilány! - nyom egy puszit arcomra. Majd feláll és elmegy.
 Visszamentem, Suga-t kellett festeni. Egy le nem vakarható széles mosollyal fogadott.
- Tetszel neki!
- Aham...persze..- pirulok még jobban össze.
- Mi az, hogy "persze...". Még jó, hogy tetszel neki. Nem szokott ő csak úgy lányokat puszilgatni.
- Ha te mondod.
- De ha valamit is mer csinálni, hívj. Úgy el verem, hogy összeesik. - mutogat az ujjával.
- Értettem, Uram! - kuncogok.
- És miért adott puszit?
- Mert elválaltam egy masszást. Fáj a dereka, azt mondta.
- Óh, igen. Ráesett. Rosszul sikerült ugrás miatt. Csak óvatosan, de úgy is mondani fogja.

                                                            *Fél 9 felé beesik Jimin*

  Előkészítettem az asztalom. Hisz mindneki tudja, hogy előző munkahelyemen masször voltam. Nem kerestem vele valami jól, ezért is hagytam ott.
- Jókor érkeztem? - lép be az ajtón. - Nem bújtatsz senkit sem a hálódba?
- De igen. Most szólnom kell J-Hope-nak, hogy menjen haza?
- J-Hope-nak? - kerekedik ki a szeme.
- Hehe, rossz kérdésre rossz válasz, tudod.
- Áh értem! - nevet. - Akkor...te vagy a masször, mit kell csinálnom?
- Ezt most ne értsd félre, de le kellene vetkőznöd.
- Komolyan?
- Igen. Alsó marad minden más megy.
- Fúh...
- Baj?
- Talán egy picit, de megoldom. - pirosodik arca.
- Tudod mit? Kimegyek a szobából, te vetkőzz és feküdj fel ide. - mutatok az asztalra.
- Rendben.
  Kimegyek. Várok egy 5 percet, majd kinyitom az ajtót. Már fekszik. Látszik rajta, hogy fáradt szinte majd el alszik.
- Így jó vagyok? - nyomja el hangát a fehér lepedő, ami alatta van.
- Igen. Tökéletes.
  Elővettem a régen nem használt krémet. Előtte melegvízben megásztattam kezem, majd óvatosan a krémet belemaszíroztam bőrébe. Megremegek. Ilyen közel vágytam mindig is lenni hozzá. Érezni a szuszogását, a puha bőrét, ahogy felszisszen néha a kezem alatt.

  Derekára érek. Emlékszem mit mondott Suga, így finoman, óvatosan nyomkodom hüvelykujjaimmal.
- Ah...Yoon...valami eszméletlen jól csinálod...- nyög a takaróba. - Ne hagyd abbah...
 Gyomrom ismét megremeg.
Kérlek, ne csináld ezt, jimin...- gondolom magamban.
  Megfordul, én pedig ismét nekifekszek a munkálatoknak. A vállain, kezein, majd mellkasán megyek végig. Rám mosolyog, majd megsimítja arcomat.
- Ezt azért, majd..auh..egyszer meghálálom neked.
- Ugyan. Vettél nekem fagyit, én megmaszírozlak. - nyomok puszit arcára. Érzem, megremeg, mikor hasfalán simítok végig. - Oppa, egy picit feszültnek tűnsz. - kuncogom.
- Ne..nem vagyok az...- komolyodik el.
  Combjaira simítok, majd óvatosan megmarkolom. Egyre libabőrösebb. Arcára nézek. Kipirulva, szemeit becsukva, ajkait harapdálja. Gyönyörű látvány.
 - Yo..ahh..- jön ki ajkai közül, közben kapadozik derekamra fogva. Hirtelen megáll tekintetem nyögései oka miatt. Alsónadrágján kis dudor látszódik, mely miatt arcom vörösre vált. Felült, megvakarta tarkóját. Majd arca "És...és most mi lesz?" kérdésre húzódik.
- Yooni...én...nem tudom, hogy ez..ez mi...
- Oppa...- simítom meg arcát. - Nagyon szeretlek, tudod? Tudom, hogy férfi vagy. Nem zavar.
 Szemei kikerekednek.
- Szeretnéd, hogy folytassam?
- Szerintem nem kellene...csak még jobban..tudod...merevedek.
- E..engem nem zavar...ha..ha akarod, akkor...
- Akkor? - mosolyodik el.
- Akkor...tudod...
- Biztos? Ha nem akarod, akkor nem kell.
  Visszafektetem, majd megcsókolom nyakát. Kezemet végig simítom dudorán.
- Ah...- jön ki párnái közül.
- Teljesen biztos vagyok benne...- csókolom ismét meg nyakát. -  Sh...sh...sh...- puszilgatom végig kidolgozott testét. El sem hiszem, hogy ezt csinálom. Másik kezem mellkasán pihen. Megmarkolja, majd simogatni kezdi. Odaérek. Kissé félve puszilok rá textilen keresztül. Lehúzom róla.
Istenem...- gondolom magamban.
  Markomba fogom, lassan húzogatni kezdem rajta az érzékeny bőrt.
- Ezaz..hm...- rántja hátra fejét. - Yooni...
  Ajkaim közé veszem. Soha életemben nem csináltam még ilyet, így kissé félve, de csinálom, mozgatom fejem. Közben kezemet is fel-le jártatom rajta.
- Hm...- puszilgatom. Lassan nyalogtom, majd megszívom.
- Ah...
  Végig simít hátamon, majd fenekembe markol. Kezdek én is felhevülni.
- Ne hagyd abba! - nyög fel hangosan. Végül hasfala megfeszül, számban pedig fehér, kissé édeskés élvezete kerül. Hangosan felmordul.

  Szégyenlem magam. Kiegyenesedek és elindulok kifelé. Megmosakodom a fürdőmben. Egy utolsó kurvának érzem magam, aki mindezt csak azért teszi, hogy a fiú, akibe már azóta szerelmes mióta a bátyja bekerült Idol-nak, észre vegye. De...ezek után már csak másra tudok gondolni, hogy kapok tőle, nem pedig viszont szerelmet.
  Megtörlöm arcom, majd mennék ki, mikor megijeszt az ajtóban állva.
- A szívbajt hozod rám!
- Bocsánat! Nem direkt volt.
- Ah - sóhajtom. - Mindegy. - mennék ki. Elém áll a még mindig mesztelen srác. Magához ölel, megcsókol. Szemeit behunyja. Enyémek tágra nyílnak. Erősen szorít, nem enged, mikor próbálom ellökni.
- Jimin! - engedi el ajkaim.
- Sh...- puszil nyakamba. - Ilyen után nem engedem, hogy egyedül légy. Nem érezheted magad másnak. Nagyon szeretlek, tudod? - emel fel és nyom a falnak.
- Oppa, nagyon kérlek...engedj el.
 De ő, mintha semmit sem hallana, ajkaimra tapad ismét. Kezei fenekem alatt tartanak.
- Csak mond merre van a szobád és már viszlek ish...- csókolgatja érzékien nyakam.
- Ez után a következő szoba...- árulom el.
Még is mit csinálok?! Miért tudja ilyen hamar elvenni az eszem?! - gondolom magamban.
  Már emel el a faltól és átvisz a szobámba. Ledobja a földre a paplant, lefektet az ágyra, majd rám nehezedik. Megsimítja arcom, hajam végül lágy csókot hint párnáival enyémre.
- Most akarom viszonozni...most..- suttogja fülembe. Oldalamat markolja végig. Ingemet kigombolgatja én pedig hagyom neki. Magam sem értem miért tudja ezt velem megcsinálni, csak...biztonságban érzem magam a kezei között.
  Mellkasamat borítja puszikkal. Lefelé halad melleim között. Hasam lassan már nyáltócsákban úszik. Egy soha nem érzett dolog kerített hatalmába. Barátőimtől már hallottam erről. Szerintük pillangók hada repülget a gyomorban. Valahogy úgy érzem, az enyémek kissé túl rakoncátlanok.
  Óvatosan dekoltázsomra csókol, majd hátam alá nyúl és kicsatolja. Lassan leveszi és eldobja a szobában. Elfordítom fejem, hogy ne lássam arckifejezését, mire visszafordítja. Szájon csókol.
- Gyönyörű vagy...! - húzódik mosolyra szája. - Nagyon...
  Egyik kezével tartja magát felettem fejem mellett, másikkal óvatosan rámarkol.
- Mh..ah...- jött ki. Félmosolyra húzza párnáit, majd tovább markol. Mindkét kezét melleim mellé rakja. Finom puszikat helyez rá. Bimbómat megszívja, mitől a pillangók hevesebben kezdik lökdösni érzékeimet. - Istenemh...
- Tetszik? - néz fel rám barna szemeivel, melyek megbolondítanak.
  Hajába dúrok, fejem hátra feszítem az élvezettől. Közben nadrágommal bívelődik. Hasamra rakja fejét és úgy nézi, hogy hol van a gomb. Kigomdolja, közben köldökömbe puszil. Lehúzza a cipzárt, majd leveszi nadrágom. Ekkor eszmélek fel, hogy már csak egy bugyiban fekszem előtte. Megremegve felhúzom lábaim és összezárom előtte combjaimat. Félmosolyt bujtat ismét elő, mire térdemnek nyomja telt ajkait.
- Nincs mitől félned, picilány...- tólja el egymástól lábaim, így felfedezi a már nedves nőiességemet textilen keresztül. Feljön hozzám, lassan csókolgatja nyakam. Picit megszívja. Közben megérzem ujjait és tenyerét simogatni belső combomat. Egyre gyengédebb érzés, végül eléri bugyim. Lassan simogatja, mire halk nyögésekkel ajándékozom hallójáratát.
- Oppah...-nyögök. Feltérdek, és lassan lehúzza rólam az utolsó darabot is, ami takar. Ledobja a földre.
- Oppa most viszonoz neked, pici...- simít rá. Forró keze szinte perzseli nagyajkaim. Fel-le mozgatja, majd elveszi, végig nyal ujjain és belé helyezi. Két ujját nem mozgatja. Tudja, hogy nekem most van először ilyen, így vár vele egy picit. Addig is megnyalja alsó ajkát. Óvatosan mozgatni kezdi. Felkarjára markolva zihálok. Pár perc elteltével lefekszik lábaim közé, és lassan végignyal rajta.
- Ah! Oppah...! - markolom meg egyik kezemmel tincseit, másikkal pedig az ágy támláját.
 Ő csak körbe-körbe, majd mélyen végül ujjaival is besegít. Nedvességem át veszi a hatalmat felettem.
- Jó érzés, igaz...? - beszél hozzám, aminek szellője kéjes élvezetet ad. Ujjaival ollózni kezd, majd kihúzza. Ekkor sodor még feljebb, és feljebb. Csípőm mozgásnak indul. Két erős kezével lefogja, közben nyelvével hüvelyemben nyit újabb kaput. Mélyre nyomja, majd kihúzza. Csiklómat szívja meg, mire kisebb sikoly tör ki belőlem. A pillangók fele szabadulást talál, ami élvezet formályában is előjön.

  Többet akarok Tőle. Érezni akarom Őt. Ahogy testünk összeforr. Felülök és gügyögni kezdek.
- Oppa...akarlak...- vörösödöm be. - É..é..én...
- Sh...-rakja számra mutató ujját. - Nem kell többet mondanod...- puszilja meg szám. - Ezt akartam hallanih...Mond ki még egyszer...- fektet vissza az ágyra.
- Akarlak! - erre szenvedélyesen megcsókol. Combjaimat simogatja. Majd férfiasságára fog párszor végig húzza merev tagját nedvességemen, és belém tólja. Hangosan felnyögök a fájdalmas érzéstől.
- Megőrülök, amilyen forró vagy...
- Hm..Oppah!
  Kicsit vár, had szokjam, majd lassan mozogni kezd. A fájó érzés miatt legördült szememből egy könycsepp, amit ő nagy, puha ajkait használva lecsókolja.
- Ígérem, mindjárt jobb lesz...- súgja.
  Felkarjára ismét rámarkolok, hátra feszítem fejem Jimin pedig nyakamra, majd kulccsontomra ad egy puszit. Gyengéden ráharap. Meglököm csípőmet jelezve, hogy készen állok. Picit gyorsít tempóján. Vállait markolom erősen, de tudom ebből csak annyit érez, hogy nyomom, és nem fáj neki. Még gyorsít, közben átölel. Úgy érzem, mintha ő is féltene. Egyre csak lök és lök a mennyország kapuja felé.
- Még! Mégh..! - könyörgöm neki, ami el is jut. Bal kezét lecsúsztatja , majd csiklómat kezdi izgatni. Körmeimmel végig karistolok hátán, mire felmordul és nyakamba harap erősen.
   Utolsó lökések érkeznek, mikor lassít, ezzel is mutatva, hogy szeretné, ha kiélveznénk az utolsó pillanatokat. Magamhoz szorosan ölelve, ajkainkat összenyomva erősen. Végül érzem, ahogy testemből az összes pillangó elszárnyal, közben egy hangos sikítással ajándékozom meg. Jimin mozog még bennem, majd kihúzódik és hasamra élvez. Férfiasan felmordul. Kidolgozott testét simítom meg. Mosolyog, majd hoz egy papírzsepit és letörli hasfalam. Lefekszik mellém és átölel. Egy pillanatra sem hagy egyedül, csak szorosan húz magához és simogat, hisz még mindig remegek. Ügyeskedve felveszi a paplant a földről, majd betarkar.
Istenem...el sem hiszem, hogy megtettük ezt...Félek mi lesz ez után...- gondolom magamban.

                                                                    *Következő fotózáson*
  Azaz este megváltoztatta az életemet. Igaz, azóta nem találkoztunk. Most viszont itt áll előttem, és éppen pózol. A pillangók újra életbe lépnek gyomromban, ahogy megpillantom őt, és elképzelem, amit velem művelt.
- Legalább ne nézd már ilyen feltűnően! - bök oldalba Suga.
  Végeznek a képekkel. Odamegy a menedzserükhöz, majd beszélgetni kezdenek. Nagyon fontos dologról lehet szó, ha a Hyung-juk az órájára mutat. Majd elküldi. Jimin mosolyogva meghajol. Felém jön. Próbálok nem odafigyelni, hisz báttyámat kell sminkelnem. Ő csak odahajol és súg valamit Hyung-jának. Kiegyenesedik, rám kacsint és elmegy.
- Yoon. Hívd ide a tanoncodat. Jiminnek megint fáj a dereka és szeretné, ha megmaszíroznád. - kuncog.
- Hogy mi?
- Hol van Min?
- Min! - hívom ide.
- Fejezd be kérlek a sminkemet. Yoonak, most a 2-es szertárban dolga van.
  Mosolyom szélesre húzódik, és már teszem is le kezemből a cuccokat.
- Köszönöm neked! - puszilom meg bátyám arcát.
- Jah...jól van, csak menj már!
  Igyekszem, szinte futva rohanok az előbb említett helyre, ahol Jimin támasztotta az ajtót. Megragadja kezem, belök, és magunkra zárja az ajtót.
- Kaptam 30 percet. - nyom neki a falnak. - Láttam ám, ahogy rám néztél már nedvesedtél.
- Fúh, de tévedsz! - zihálom, miközben ajkaimat tépi.
- Kanos vagyok! Kellesz nekem! - karolja át derekam.
- Oppah..- tolom el magamtól. - Még mielőtt megint elveszed az eszem...Szeretlek...
  Ekkor megáll nyakam harapdálásában és rám néz.
- Yoon...Picilány...a báttyád így is alig fogad vissza, mióta szexeltem veled.
- De én csak szerettem volna, ha tudod...Szeretlek Oppa...
- Én is, picilány...- csókol meg szenvedélyesen. Közben leveszi szemüvegem, a polcra rakja, és lekapja felsőmet, majd pólómat. - Sziasztok...- markol rá melleimre.
  Igen bolond, de én mindent megteszek, hogy boldog legyen. Nagy bolond, de boldog macim.

Jimin "Nos, gyerekek, akkor a jövőhét szerdára írjatok nekem egy 15 oldalas esszét!"

- Nos, gyerekek, akkor a jövőhét szerdára írjatok nekem egy 15 oldalas esszét! Haladék nincs, jövőhét szerda. Most mehettek. - engedett ki végre minket a tanár. Nem gondoltam volna, hogy főiskolán csak 15 oldalt kell írni.
- Ah..végre vége van. Akkor én megyek. Így is egyedül leszek otthon. Jiminie késni fog.
- Honnan tudod?
- Mondta. Meg tudom is, hisz mostanában nagyon sok dolguk van az Ent-nél, szóval...
- És mikor szokott hazaérni?
- Mikor már alszom. De mikor reggel elindulok ide, akkor ő még alszik. De nem baj. Tudom milyen sokat dolgozik, had aludjon, tudom milyen fáradt lehet.
                                                                          ***

Hazaérve neki álltam a ház feladat elkészítésének és a tanulásnak. Mikor végre úgy éreztem, hogy tudok mindent, leültem Oppa gépe elé, és megnéztem az üzeneteimet, értesítéseimet. Majd az új zenéket hallgattam meg Youtube-on, végül unalom űzésnek játszottam.

Ránéztem az órára, 6 perce múlt 6 óra. Kimentem fürdeni, hajat mosni. Ahogy készen lettem, kiléptem a tusoló alól, és kinyitottam a fürdőszoba ajtaját, Jimin-t pillantottam meg, szomorú arcot vágott.
- Jimin...Baj van? Mi történt? - simítom meg Oppam arcát.
- Semmi, csak hiányoztál, nagyon...- tolt vissza be, majd neki nyomott a falnak és tapadt ajkaimra. - El sem hiszed, mennyit szenvedek...- mondta két csók között. - ...nélküled...
Nem tudtam mit mondani...régen hallottam már ilyet a szájából. A szívem kihagyott egy ütemet, ahogy szavai oda is eljutottak.
Oldalamat simogatta, én kezeimet nyaka köré fontam, hogy közelebb húzzam magamhoz.
- Mikor voltunk mi, így együtt utoljára...? - leheltem ajkaiba.
- Hiányoztál....nagyon...- engedte le a törülközőmet a földre. Utána néztem, ahogy a fehér anyag a földre ér. Majd felnéztem a fiúra, aki immár meztelen oldalamon húzza végig ujjhegyeit. - Hm...- mosolyodott el. Levette pulcsiját, majd újra ajkaimat vette bírtokba. Szenvedélyesen szívta párnáim. Közben lassan kezdtem kigombolni ingjét, ő addig áttért nyakam kínzására. Levettem róla ingjét, majd eldobtam valahol a fürdőszobába. Végig simítottam a látványon, amit meztelen felső teste nyújtott. Majd újra csak csókolt. Nadrágja övéhez kaptam, amit, azonnal kicsatoltam, majd nadrágja következett. Lerángattan róla, amit a végén már ő rugdosott le magáról. Falhoznyomott. Lábaimat derekaköré fonva felemelt, és folytatta tovább ajkaim falását. Óvatosan elemelt a faltól, majd elindult velem a tusolóba. Megnyitotta forró vizet. Vízcseppes haja, arca és teste, csak még vonzóbbá tette őt a szememben. Gyönyörű szemeibe mélyen néztem, amik mosolyogva néztek vissza rám. Majd mosolya lefagyott arcáról és neki dőlt a falnak.

- Mi a baj? Mond el.
- Nem, tényleg semmiség, csak nagyon fáradt vagyok mostanában. Rosszul is esik, hogy alig látlak és nem tudlak olyan sokszor a karjamiba tartani. - ennek hallatára, átbújtam keze alatt és megöleltem. Kiegyenesedett és még szorosabban magához húzott. - Mikor voltunk utoljára, így kettesben? Minden nap, arra érni haza, hogy te már az ágyban fekszel...
- Hát, igen...nem egy kényelmes, nem a karjaidban elaludni. Hátamnál érezni, hogy ott vagy...De még is tudom, hogy sok a munkád, de abban a hitben alszom el, hogy hazaérsz. Nem egyszer ébredtem fel a szuszogásodra.
- Sajnálom...
- Nem kell! Tudom, hogy nagyon sok a dolgod. Tudtam is mikor megkértél, hogy éljek veled, hogy nem sokat fogunk találkozni, még is belementem. Az ilyen pillanatok miatt mint most...- bújtam még jobban mellkasába.
- Szeretlek... - tolta fel államnál fogva fejem, ő lehajolt, majd egy finom, puha csókot lehelt ajkaimra.
Fel sem öltöztünk, úgy feküdtünk le az ágyba. Nagy kezei szorosan magához húztak.
- Nem jobb így? - puszilta meg vállam. Lefeküdt mögém. Mellkasa hátamhoz nyomódott, akárhányszor levegőt vett. Hasamon, combomon, majd fenekemen is végig simított és visszarakta hasamra. - Hm...Nem tudok aludni. Nincs kedved egy rövid menethez? - könyökölt fel.
- ChimChim! Holnap dolgozom.
- Tudom, de csak délután. Hoppá, igen tudom!
- Már megint a főnököm? - ültem fel.
- Igen. Csak egy autógrammot kell adni a kislányának és már dalol is, mint a madár, hogy mikor dolgozol. Kééérlek! Boldoggá tennél. Különben is! Meg sem tudom mondani, mikor szeretkeztünk utoljára!

- De csak azért, mert te mindig dolgoztál.
- Hát valakinek azt is kell.
- Hah! Kösz! - feküdtem vissza.
- Kicsim...bocsánat...nah...- simított végig oldalamról hasamra.
- Ne csináld ezt! Tudod, hogy mikor ezt csinálod, akkor kiráz a hideg. Hagy abba!
- Hm..és ha nem? - fordított maga felé, és simogatni kezdte a hasfalamat. Felhúzta lábaimat, majd combjaimal volt elfoglalva.
- Ji...min...- félve mondtam ki nevét.
- Sh...- tapadt ajkaimara. - Itt vagyok...nem lesz semmi baj...- nyakamat halmozza el milliónyi apró csókkal. Majd halad lejjebb. Kulcs csontomra finoman ráharap, amitől szintén végig fut rajtam a hideg. Kezei felcsúsznak combjaimról, melleimre és óvatosan maszírozni kezdik. - Mikor maszíroztam meg utoljára a melleidet? - húzta lejjebb a takarót, hogy szemei elé tárulhasson. Ajkaival rátapad az egyikre, míg a másikat kezével maszírozza. Finom csókokat hint mellem körvonalára. Bimbómat picit megszívja, amitől még keményebb lett. Ekkor nyögtem fel egy halkat. - Tetszik? - mosolyodott el.
- Hm...- haraptam ajkamba.
Gyönyör hulláma többször is elért. Ajkai gyengéden érintgették melleim kis pontjait.
Ujjai lejjebb vándoroltak. Nőiességemet simogatni kezdte. Felnéztem rá, ő pedig mosolyogva rám.
- Ilyenkor mindig igazi férfinek érzem magam, mikor hallom a nyögéseidet.
- Awh...hm...- sóhajtoztam. Egyik ujja belém csúszott, amit óvatosan ki-be kezdett húzogatni. Szakadozva nyögtem fel, mikor cirógatni kezdte csiklómat. Még egy ujját belém rakta, amitől újra hangosan felnyögtem.
Pár perc múlva, könnyebben tudta ki-be húzgálni.
- Jó érzés, igaz? - puszilt nyakamba.
Nem jött ki rendes mondat a számon, csak a szokásos nyögések és sóhajok.
Mikor már eléggé nedvesnek érzem magam és ő is, akkor kihúzza ujjait belőlem, majd letelepszik lábaim közé.
                                                                       ***
Másnap reggel iszonyatos fájásokkal ébredtem. Kimentem vettem egy habos fürdőzést, majd, ahogy kiszáltam és szárítgatni kezdtem magam, két nagy kéz átkarolja derekam, és szorosan magához húz.
- Áuh...! Óvaosabban egy kicsit...- mondtam, nyöszörögve.
- Miért mi történt? Fáj valamid?
- A csípőm. Már így keltem. Ah...- nyomtam meg, mire ismét egy késhez hasonló fájdalom nyilalt belém.

- Mi az picim...- puszilta meg nyalkam. - ...talán sok volt a tegnap este? - kuncogott.

- Nem vicces! Nagyon fáj...
- Nekem is, hogy a feneked nekem van nyomódva és nem tehetsz most eleget nekem.
- Jimin! Azt a perverz mindenedet!
- Hehe, de ismersz. - fordított maga felé, nyomott egy puszit ajkaimra.
- Gonosz vagy! - nevettem.
- Tudom. De te így szeretsz. Mert, ugye szeretsz?
- Áh...nem...nem...dehogy is, azt sem tudom ki vagy...- nevettem. - Persze, hogy szeretlek...! - öleltem meg.

- Igen? Így állunk? Ne akard, hogy megbüntesselek!
- Nem tudsz! - sétáltam el előtte a szobánkba.
- Mi az, hogy nem tudlak? - döntött le az ágyra. - Mi az, hogy nem tudlak? - kuncogott. - Hehe...- hajolt közelebb, hogy megcsókoljon, amit én nem engedtem. - Na...- bigyesztette le ajkait.
- Nem, mert gonosz vagy!
- Én? Mikor? - simított hátra egy hajtincset.
- Mindig...- pusziltam meg nyakát. Éreztem, hogy kicsit bele is remegett. Ilyenkor vagyok büszke magamra.
- Te, nem puszilhatod meg a nyakam!
- Miért? - fordítom át, így én ültem a derekán.
- Mert azt mondtam!
Ennek hallatára, lehajoltam és több ezer puszival ajándékoztam nyakát. Közben éreztem, ahogy kezei elindultak derekamról, fenekemre.
- Mert azt mondtad....- simítottam rá férfiasságára a kezem.
- Ugh...Kicsim, ezt nem kellene most...
- Hogy-hogy? Eddig mindig te akartál, most meg nem?
- Igen, de....- mosolyodott el. - ...ha akarsz megint, akkor...
Éreztem, ahogy kezem alatt dudor keletkezik, így tudatosult benne, hogy ismét felizgult.
- Nem, nem! Most nem. Nem akarok megint a hancurléc alá kerülni.
- Heh, tetszik ez az elnevezés. - mosolyogva simogatta oldalamat, majd kezei felcsúsztak melleimhez.
- Na, na! Nem...!
- De miért? - vágott ismét szomorú arcot.
- Mert most nem bírnám. Fájok, mindenhol.
- Túl sok volt az este. Minden egyes porcikádat, amik, csak úgy mellékesen az enyémek, megmozgattam. És most büszke vagyok magamra.
- Mi a tiéd?
- Minden...egyes...porcikád...az...enyémh...! - húzott közelebb, hogy a fülembe súghassa.
Kirázott a hideg, ahogy ezek a szavak elhagyták a száját. Ezt, így még soha nem mondta ki.

                                                     *Összeveszés után pár hónapra rá*

  Éppen gyakorlom az új koreográfiám a táncteremben, mikor belép Jimin. 

- Mit akarsz? - szóltam gúnyos hangon. 

- Semmit, csak gondoltam jól esne egy ölelés. - dőlt neki a falnak. 

- Hát azt nagyon rosszul hitted, mert amire most a legjobban vágyon az rohadtul nem te vagy! 

- Auh..ez fájt a lelkemnek. 

- Reméltem is! És most takarodj innen kifelé! 

Erre nem szólt semmit csak közelebb jött. 

- És mi lesz ha nem? - von közelebb derekamat átkarolva. Erőszakosan nekem dörglődzik. A levegő egyre forróbbá válik, ahogy kezei végigsimítanak hasamon, majd combomon és karjaimon. 

- Oppa...legyengítesz...-sóhajtottam. 

- Sh...- csóklt mélyen nyakamba. - Nyugodj meg,..semmi baj...

- Nyugodtabb lennék, hah..nem simogatnál...

- A karácsonyi ajándékodat most kapod meg, baby. - nyalta meg fülcimpámat. - Hiányzott ez az édes illat...Meg ez a test...hah...- sóhajtott fülembe, amitől csak még jobban begerjedtem.
- Jól van...egy esélyt kapsz, de olyan legyen, mint még soha!
  Erre maga felé fordított, majd ajkaimnak nyomta puha párnáit. Fekapott, a falig elsétált velem, ahol megtámasztotta hátamat. Nyakamat nyalta és oldalamat simogadta.
- Kívánlak....nagyon...- lehelte két csók között. Leengedte lábaim és gombolkozni kezdett.
- Jimin! Itt nem csinálhatjuk! - szóltam rá.
- De! Itt és most! - tette kezeit fejem mellé.
- Kérlek, hagyd abba, Jimin!
  Rám néz azokkal a kiskutya szemeivel, ami miatt is belészerettem.
- Menjünk inkább hozzám...- ajánlottam fel. Közben hátul kis fürtjeivel játszottam, tarkóját simogattam.
- Rendben, kicsim, amit csak akarsz.
                                                                     ***
   Ahogy kinyitottam, az ajtót, finoman ajkaira tapadtam. Maj hirtelen ellöktem magamtól.
- Na, de kis mohó itt valaki. - mosolygott.
Levettünk cipőinket, mire még normálisan ki sem egyenesedtem, derekamat körbefonva kezeivel szorított a falhoz. Felemel, lábaimat dereka köré fonta.

                                                                       ***
  Ágyban meztelenül időzöm ajkán, majd finoman hasát kényeztetve indultam el. Rajta még boxer, így megleckéztetve simogatom kezemmel. A könnyű anyagon keresztül érezni lehet merevedését, ami miatt büszke is voltam magamra.
  Kibújtattam kisebbik énjét, majd lassan mozgatni kezdtem rajta az érzékeny bőrt, amitől hallkabb nyögések jöttek ki szerelmem párnái közül.
- Ah...gyerünk! Már nem bírom!
  Kuncogtam és ajkaim közé csúsztattam merevedését. Óvatosan mozgadtam fejem, mire fenekembe markolt hatalmas tenyerével.
- Kicsim...69? - tette fel a kérdést.
- Hát..öhm...Oppa...énh...
- Tudom, nyugi, de te mondtad, hogy olyan legyen, mint még soha. Óvatos leszek, ígérem!
   Mosolyogtam egyet, majd megfordultam. Kicsit ijedt voltam, hisz az előtt még soha nem csináltunk ilyet, de..egyszer mindent ki kell próbálni.
  Kényesztettem tovább, mikor megéreztem egyik ujját belém mélyesztette. Majd követte a másik. Óvatosan ollózni is elkezdett. Ajkai közé vette nagyajkam,és szívni kezdte.
- Istenemh...Jiminh...Ahsz..hm...- kapkodtam a levegőt. Mozgadtam csípőmet ajkain, mire erősen a fenekembe markolt.

  Nem hagytam, hogy elélvezzen, így időben abba hagytam, és ő is így tette. Maga alá gyűrt. Lassan simogadta nyílásom férfiasságával, majd óvatosan belém lökte magát. Fájdalmasan felkiálltottam, amit később jóleső nyögdécselések követtek. Hátam alá nyúlt, és felemelt. Leült a fotelbe, hátra dőlt, amjd nézte kezeivel csípőmön, ahogy lovagolom rajta. Előrébb dőltem, megtámaszkodtam a fejtámaszon, eközben ő melleimet simogadta, nyalogadta, szívta.
- Ez az baby..ugrálj csak...- simított fel egyik kezével oldalamon, másikkal fenekemet markolászta.
- Istenemh...- bizseregtem. - Jiminah! - élveztem el.
- Mh baby...- harapott ajkába. Fenekem alá nyúlt, hogy mozgatni tudja. Felmorult, mint egy medve, így tudtam, hogy ő is felért hozzám a csúcsra. Nyakába dőltem, pihegtem, majd lefektetett az ágyra. Lefeküdt mellém, betakart minket. Közelebb bújtam hozzá, felhevült testét átölelve csókoltam meg.
- Hiányoztál...- súgtam mellkasába.
- Mi? Hogy mit mondtál? - mosolygott önelégülten.
- Hiányoztál na!
- Hehe, te is nekem...csókolt meg. - Szeretlek...
- Én is Jimin...- csókoltam meg, majd bújtam mellkasába. Cirógatattam hasfalát ujjaimmal, mire megremegett. - Én nagy macim...
- Hm? - kérdezte félálomban.
- Semmi...- dörgöltem homlokom mellkasába, és mélyeket szippantottam finom illatából.
  Derekamra rakta kezét, a másikat a feje alá, majd fejem búbjára nyomott egy puszit.
- Álmodj szépeket kicsim...
- Te is Oppa...